Mongol hagyományos történeti összefoglaló



A mongol népi gyógyászat a mongol történelem szoros részét képezi. A mongol nép a Föld legrégebbi népei közé sorolható.

A hagyományos gyógyászat történelmét általában öt korszakra osztva jegyzik fel.

 

Ezek a következők:

 

1. I.sz.e.III. századig terjedő

2. I.sz.e. III. századtól XII. századig

3. XII-XVII. Század elejéig

4. XVII-XIX. Század elejéig

5. XIX század utáni időszak

 

A mongol hagyományos gyógyászat szoros kapcsolatban áll a koreai, japán, tibeti, indiai, kínai gyógyászattal. Ezért nehéz kikeresni bizonyos elméletek, gyógymódok keletkezésének a pontos helyét, származását. A közép Ázsia keleti részének a nomád népei által használt gyógyászati könyvei Csaraka szamhita, Szusruta szamhita (VIII és mi számitásunk előtti X. század) előtt íródott, írta dr. Hoemle (1893), Bower MSS néven említett szutráról.

Mongol hagyományos gyógyászat Isze. XV körül már kialakult tehát úgy tartják, hogy kb. 3000 éve keletkezett. Mongólia területén 3,2-3,7 millió évvel ezelőtt az első emberfajta létezett, ezt igazolja Orhon folyó mentén Szelenge városában palenológiai kutatások során talált maradványok tanulmányozása igazolja.

 

Az emberek a természeti katasztrófákat, betegségeket, a szenvedést a láthatatlan, félelmetes, titokzatos erővel hozta kapcsolatba. Az ég, a föld, a világegyetemnek van irányítói uralkodói. A sámánokat az égiek küldöttjeinek tartották. Így ők az ég és a föld közötti kapcsolat fenntartói és az emberi szenvedésekből, betegségekből való megszabadulást rájuk bízták. Sámánok sokféleképpen gyógyítottak. Ezzel kapcsolatban a „Mongolok titkos története”, „Arany szutra”, „Altan tovch” könyvekben olvashatók. „Mongolok történelemi krónikája” –nak a Sámánok gyógyításai című fejezetében írja „…Az emberi szenvedések enyhítésében és a betegségek gyógyításában való munkálatokban elsősorban a sámánoknak volt döntő szerepük. Sámánok a szenvedések és a betegségek keletkezésének az okáról kitudakolják az égiektől és a segítő szellemeitől. Innen kapott utasítások alapján nyújtanak segítséget az embereknek. A segítség nyújtásában csak természetes hatóanyagokat és módszereket alkalmaznak. Ennek titkos és nem titkos formái vannak. A titkos része lelki, szellemi tartalmú,a nem titkos részét a természetben található növényzet, állati és ásványi eredetű alapanyagok, kövek és egyéb kezelési módszerek képezik. Buddhizmusban is fellelhetőek a sámánizmusban használat szertartások alapjai. Pl. szorog lud hayah szertartás amikor a beteg életért más állatokat vagy ember formájú figurákat áldoznak fel. Ögedei kán életért az ő öccse Tului áldozta fel az életét egy ilyen szertartás alkalmával. Chingisz kán 2. fia Cagadai sámán, ő felesége Canhilan udgan volt.





 

 

60.000 évvel ezelőtt vérszerinti rokonok törzse alakult ki és a törzsfőnök nő volt. Minden törzsnek volt neve, történeti leírásai, szabályai és szokásai.

 

Ezt egy tűzhelynek nevezték.

A paleolit ( I.sz.e 40.00-15.000) korszakban kialakult hűvös szélsőséges időjárási viszonyoknak alkalmazkodva vad ló, bivaly, hegyi kecske, argali stb. állatok honosodtak.

A mongol gyógyászatban az időjárási tényezők fontos szerepet játszódtak. Fába kőbe vésett csíkokkal számolták az időforgását. Ilyen eszközt találtak Mongólia Shiveriin hormoi területéről, ezt kb. 30.000 évesre becsülték, tehát ez mutatja gyógyászati elmélet kialakulását. 15.000-8000 évvel ezelőtt (mezolit korszak) dél Mongólia terület lakói az első nyílvesszőt készítve korszerűsítették a vadászatukat és ezzel egy időben a vadállatokat háziasították. Horgásztak és földművelést végezték, amit az ásítások során talált eszközök igazolják. Ebből a korból talált eszközök között felelhetők kis kocka alakú kövek, éles kövek, agyagos edények is, amelyeket melegítős, pakolásos kezelésekhez használhatták. Mint érdekesség dr. Tarner az amerikai indiánoknak mongol eredetéről írt tanulmányaiban írja, hogy csak a mongolnak és az indiánoknak az első őrlőfogának a gyökere nem 3 hanem 2, eltérően a többi néptől. Maya és Inkák mongol származását igazoló kutatások is vannak, a szokásai, hímzései, a kövekre vésett jelek, minták mind alátámasztják ezt.

 

 

Neolit (8000-3000) új kőkorszak idejéből talált agyag edényekben valószínűleg kölest és mongol árpát tárolták. Csontba ültetett kő kés, kagyló, gyöngykarkötő, nyakék is ásítások során kerültek felszínre. Az yin-yang elmélet a keleti gyógyászat alapját képezi. Ennek a jelképe nap és a hold. Nap és hold Arshaan nevezetű sziklavésést 8000 évesnek minősítették.

Mindezek alapján a mongol népi gyógyászat egyrészt több ezer éves nép tapasztalatain alapszik, a másrészt a sámán szokásokból öröklődött tudásra épül.

Eneolit bronz korszakból származó rézeszközöket találtak Szuhebátor város Mönhhán usztai burgasztai területéről. Bronz korszakban katonai szerszámokkal a lovas hadsereg alakult ki. Ezzel együtt apai uralom kezdete indult. VII-III századtól a vaskorszak elején a törzs feloszlott és nomád életmód volt a jellemző. Mongóliában még a hunok előtti időszakból való két kerekes kis, négy kerekes nagy kocsik maradványait találtak. Szintén fellelhetők éles szúró fémből készült eszközök amelyeket gyógyításra használtak. Ismerték a gyógynövényeket, pakolásokat, érvágásos, melegítős kezeléseket.

 

 

Hunnu birodalom (III-II század)

A nomád népek közül a legnagyobb kultúrával rendelkező a világ történelemben nagy nyomat hagyott nép a Modun kán Hunnu népe és Chingis kán Nagy Mongol országa.

 

III. században 24 nagy törzs egyesüléséből vette a virágzását a nagy Hun birodalom. I.sz.e 209 ben a közép Ázsiában a nomád népek közül az első állam alakult ki mint Hun vagyis Hunnu országa. Ebben az időben a Mongólia területe elől a fehér fal, észak felé Bajkál tó, nyugatra Tarbagatai, keletre észak Koreaig terjedt. 525 től az India területe is tartózott Hunokhoz. Modun kán székhelye Orhon folyó völgyében volt. Márvány padlós palótában és nemez sátorban lakott. Orosz tudós Rudinko, Konsztantinov kutatásai alapján igazolódott, hogy a hunok mongol népcsoporthoz tartóznak. Sámánvallásúak voltak. Hunoknak volt saját írásuk, gerege nevű úti okmányuk. Lovas, labdás játékok, labda rugás, íjászat, birkózás, lovas játékokat űzték. Gyógyászatban alkalmazott pulzus, vizelet diagnosztika, terápiás eljárások, az asztrológia elméletének alapját képző öt elemtanon alapozva végezték. Ezzel kapcsolatban a francia tudós kína szakértő E. Shavanni azt írja, hogy a 12 év körforgásának az elmélete a hunoktól származik. Hunok az évszakokat 12 hónapra osztva állati nevekkel jelölték. A hunok ősei a napkörforgását ezeknek a 12 állatoknak a nevével jelölve számolták. Ezt a 12 évszámozást vették át Kína, Korea, Japán, Vietnám stb. Ez olvasható Markó Pólo írásaiban is. Yin-yang elmélettel kapcsolatban kína szakértő L. Sz. Vasziliev az alábbiakat írja „ a világ kettősségét igazoló yin yang elmélet Kínában I.sz.e III. századbna hirtelen bukkant elő, de már nagyon fejlett formájában. Eddig ez az elmélet ismeretlen volt Kínában. Nincs olyan elmélet aminek nincs ősi eredete, ami csak úgy napvilágra kerül, tehát valószínűleg ez északi néptől szivárgott be…”.

Hunok idejében koponya műtéteket végezhették, ezt igazoló leleteket koponyát találtak Mongólia Uvsz aimak területéről.

 

 

 

 

Szianbi (Szumbe) országa (III-IV. század)

 

Hunok örökségét vitte tovább 150 évek elejétől. Jellemző volt rájuk hogy fába vésték a krónikájukat. Hasonló szertartásokat gyógyítási módokat, mint kővel, földdel, növénnyel való melegítés, vágás, vízzel való borogatás, stb. IV. század elején kék tó mellé vándoroltak és Togon országot alapítottak ott Tuvd és Tangad népét hódította, de egy idő után beleolvadt. Togon népe kelet, alsó mongoliából valók. 425 ben ezer betűs irást vezették be.

 

Mongol Nirun országa (330-550)

 

Más néven Zsuzsan országnak a kánja Dszaran 402 től uralkodott, aki írástudó volt és foglalkozott asztrológiával is. Atilla vagyis Idzsil kán idején (445-453) Don dienpier Dunáig terjedő birodalma volt. Vallási vezetőnek Darampayat nevezték ki itt volt előszsör hogy az ország vezetésében vallás is szerepet kapott. Címere fehér sólyom volt. Vasműhelyeik, kovács mesterei elismertek voltak. Katonai szerszámokat gyártották. Úgy atrtják az egyes tudósok Chingis kán arany ősanya Alun goo története itt kezdődik. Alungoo fényerejéből fogant fiainak Buhu hatagi, Bodonchor által alapított országból származik a Nirun országa. Innen származik a Habul kán és az unokája Iszuhei hős, aki Chingis kán apja.

 

Tureg országa (550-744)

 

Nirun ország szétesése után Tureg (VI-VIII) alakult ki, Mongolia Altaji részén telepedtek le. Fő foglalkozásuk vasolvasztás volt, készítették aranyozást, ezüstözést,szép vonalas mintákat, virág, állati motivumos díszitéseket alkalmazták a munkájukban. Sámán vallásuk volt. Tűzistenét tisztelték. Ha a tűz színe fehéres akkor forróság eső nélkül, erősen vöröses akkor háború, zöldes akkor kellemes enyhe tél, élénken sárga akkor sok betegség jelének tekintették. Azt lehet mondani hogy ebben a korszakban a népi gyógyászatban első újítások kezdődtek.VII század előtti időszakban tevékenykedett mongol orvosok Bigudai, Bayhai gyógyászati eljárásokról írtak könyveket és gyakorlatban alkalmazták a köpölyözést, érvágásos módszereket, moxát. Erről tesz említést Jutog Jönten Gampo (708–833) által írt Erdeniin javhlant hömrög könyvében. Akkoriban írodott Gyü-sí gyóygászati szutrában „Mongolok érvágásos módszere”, „Időseket ápoló esszenciának a tengere”, „Mongol moxa” fejezetek mind hun eredetre utalnak.

 

Ujgúr országa (745-840)

 

Altáji nyelvcsoporthoz tartozó tureg eredetű nomád nép újgur leigázta a Tureget és alapította az Újgúr országát. 751 ben Orhon völgyében Baibalik (har balgasz) nevű várost nevezték ki fővárosának, ma is található a maradványai. VII században Triszong Detszen király apja összehívta a világ híres orvosait (négy nemzetiségű, 9 országbeli) és tanácskoztak a gyógyászati módszerekről és tapasztalataikról. Mongoliából Nalshandai orvos magával vitte „időseket ápoló esszenciának a tengere” nevezetű tanulmányait. Erről a tanácskozáson hangzottakat „ Szuld zasaliin bor boti” szutrában foglalta össze.

 

Hidan országa (917-1125)

 

Hidanok kánja Ambagyan 921ben törvényeket alkotta és palotákat építtetett, földművelést vezetett be. Külügyet is szélesítette, kapcsolatot tartott Koreával, Perzsával. Puskaport találtak fel és ezzel kísérletezett az észak Kína határon. Pénzérméket gyártották 20 alkalommal. Kereskedelemhez és háborúhoz használt hajójuk volt. Hídat építették, amelynek nyomai mai napig tekinthetők belső Mongolia területén. 10 várost építették. Hidanban orvostudomány fejlődése virágzásnak indult. Köztük a gyógynövényekkel való gyógyítás is. Könyvnyomtatásuk volt és több könyvtáruk. Hidanok utána Hamag Mongol 1101-1170 ig uralkodott.

 

XII-XVII század

 

1235 ben nagy mongol ország fővárosát Orhon folyó mentén teleítette és Karahoromnak nevezte. A város közepén „Tumen amgalan” palota kapujában volt egy ezüst fa amelyből tej, kumisz, pálinka, méz, bor folyt ki. A kép mongol nemzeti muzeumban látható. 6 arany palotájuk is volt ahol tisztelt vendégeket fogadott amelynek a fala belülről gyöngyből, selyemből, a homlokzata aranyból volt. A kánok udvarában gyűltek össze 5000 tudós (India, Balba, Arab, Perzsa, Olasz stb.) megvitatni a csillagászatot, matematikát, gyógyászatot. Mongolok írott törvényük volt és Ih Huraldai nevezetű nagy gyűléssel intézték el az ország ügyeit, az adózást. Többek között előtérbe helyezték az egészségügyet: 1204 ben az orvosokat, ügyészeket nem köteleztek adózásra. 1206 ban gyógyszerészet és gyógyászatot irányító központot alapítottak. 1273 ban gyógyszer készítőhelyeket létesített és szegényeket ellátó részleg is működött. 1268, 69, 1311 ben gyógynövények helyes használatáról, árusításáról szóló törvény lépettv életbe. Ebben helyet kapott mérgező növények terjesztésének a tiltása is. Sőt halálbüntetést szabtak annak aki hamis gyóygszerekkel, mérgező növényekkel üzérkedett.Tulai kán 3. fia Hubilai kán (1260-1294) Yuan birodalmat alapított. Peking volt a fővárosa. Huszehui a híres udvari orvos Hubilai kántól Eszön Tömör kánig az összes mongol uralkodó udvarában felszolgált ételek, italok, fűszerek és gyógynövények, kincses bogyók titkos kincsestárát összefoglalva írta „Az ételek, italok igazi szutrája” című könyvet. Külön hangsúlyt kapott az évszak szerinti táplálkozás.

 

XVII-XIX század

 

XVII század azzal telt el lényegében hogy a Mandzsuk uralma alól szabaduljon fel Mongólia. Akkoriban 700 kolostor mellett működött gyógyítókat képző külön részleg Mambadacan az ott képzett szerzetesek nagy tudásúak voltak. Mind más és más szakterületre volt kialakítva. Az íráshoz aranyat, ezüstöt, rezet, koráll, gyöngy, türkízport stb. használtak. Ganjuur-danjuur szutrát mongolra fordításákor 41600 lan ezüstöt használtak. Arannyal írt 1000 könyvről írnak. Danjuur szutrában filozófia, orvostudomány, zeneművészet, szobáraszat, faragás stb. tudománya íródott, mint 3427 fajtát tartalmazva 107839 oldalon. Fekete papíron aranyporral íródott könyveket mai lehet tekinteni múzeumokban. Akkoriban élt öndör gegeen Zanabazar 1635-1723 ő mint vallási vezető sokat munkálkodott e területen . 1650 ben visszatért Mongóliában és magával hozott sok tudós embert, akik festészethez, szobrászathoz, kovácsoláshoz, gyógyításhoz értettek. Többek közt Luvsannorov nevezetű orvosnak köszönhetően sokat fejlődött akkoriban az orvostudomány. Rengeteg gyógynövény, ásványianyagokat ismertetve írt „Darhan emch” szutrát. 7 új dacant építették. Ez 1657- 1938ig működött is. Az orvosi etikával is foglalkoztak sokat. Sunbe hamba Ishbaljir 1704-88 „buman zarilag” írásában írja:

 

”Az érzéketlen, rideg embernek tanítani orvostudományt tanítani olyan mint a farkas szájában vasfogat (öntött vas) ültetni… Az orvos a legjobb tudásával gyógyítsa a beteg embert tiszta szívből, figyelmen kívül hagyva a haszonszerzési vágyát, becsvágyát, egyéb elvárásokat. Ha kevés a tudása, de sok a bátorsága, akkor olyan hóhér lesz belőle aki éles szerszám van a kezében. Ezért törekedjen értékes, hasznos tudásra, figyeljen és gyakoroljon, hogy a jó szakember mit cselekszik. Gyakorlat nélkül ne adjon a beteg embernek erős hatású növényeket, nem tudván hogy mi várható vagy olyan terápiát alkalmaz ami csak úgy eszébe jut. Ha nem tudja gyógyítani a betegségét akkor legalább az életét ne vegye el tőle…”

 

XIX. század

 

1921-ben Mongóliában forradalom győzött, még ebben az évben alapítottak katonai kórházat. Ennek a vezetője Radnoth Andor magyar orvos volt, vele együtt még 10 mongol orvos dolgozott, akik mongol hagyományos gyógyászattal foglalkoztak. Tehát itt európai és keleti orvoslás egyaránt folyt. 1925-ben orosz orvos Shasztin eyg tibeti gyógyítóval és 10 dolgozóval nyitott egy központi klinikát ulanbátorban. 1930-ban orosz belügy közvetlen közrejátszásával elkezdték kiszorítani a hagyományos orvoslást és ezzel együtt a mongol orvosat gyógyítókat kiirtani. Több száz orvos és több ezer szerzetes ennek az áldozat lett. 700 kolostornak 2000 építményét elégették, rengeteg könyvvel együtt. 1938-ban megtiltották a tibeti-mongol gyógyszerek árusítását is, bezárták a patikákat. 1960 ig a hagyományos gyógyászat csak titokban az emberek között létezett. 1960-ban az országos klinikán kialakítottak akupunktúra részleget. Ezzel újra felszínre került a hagyományos gyógyászat. 1989-ben 30 ágyas mongol gyógyászati kórház alapítására adtak ki engedélyt azóta számtalan klinika működik Mongóliában. Azóta az egyetemen is van képzés.

Mongol hagyományos orvoslás nem utánzata a tibeti és indiai gyógyászatnak, hanem a mongol nép és mongol szellemiség által kifejlesztett tudásának a gyümölcse, amely értékes adománya az orvostudománynak.